2017. április 3., hétfő

35.rész

Sziasztok! :) Végre felkerült! Sorry hogyilyen későn, de nagyon nehezen jöttek az ötletek... Remélem tetszeni fog és köszönöm a +800 oldalmegjelenítést! :D

Képtalálat a következőre: „anime boy and girl hugging”

"Van kedved találkozni velem a parkban órák után?"

35.rész


-Elmondhatatlanul hiányoztál!- szinte már bőgtem a vállán...
Az új fiú Tomi volt... Ha nem veszi le a szemüvegét, fel se ismertem volna... NAGYON megváltozott... Az se biztos, hogy kíváncsi még e rám...
-Én is rég láttalak... Hiányoztál...- majd visszaölelt...
Miután ölelkeztünk, eltoltam egy kicsit...
-Na mutasd magad! Wow! Milyen jól néz ki valaki! Fel se ismertelek volna...- mondtam...
-Akkor hogy sikerült?
-A napszemüveg lekerült...
-Haha! Amikor te váltottál stílust, nekem is csak a szemed mondta meg ki vagy!- mondta mosolyogva.
Elővett egy cetlit, ráfirkantott valamit, majd a kezembe nyomta... "Van kedved találkozni velem a parkban órák után?" Hevesen elkezdtem bólogatni.
-Hogy ne lenne?- mondtam nevetve.
Csak mosolygott és mélyen nézett a szemembe. Elmondhatatlanul jó volt újra érezni az érintését, hallani a hangját... Hiányzott a társasága. De itt van és... Azt hiszem, még nem felejtett el...
Hirtelen megpillantottam a többieket. Krisz neki akart menni Tominak...
-Ne Krisz! Állj!
-Tegnap elutasítottál, ma pedig egy olyan fiú kezei között vagy, akit nem is ismersz?!
-Még hogy nem ismerem!? Tomi az!
-Akkor a neve nem véletlen egybeesés volt?- kérdezte Betti.
-Ha nem látom a teljes arcát, én se ismerem föl,de igen, ő az.- mondtam boldogan.
-Gitta!- mondta Máté.
-Hm?
-Régen láttalak ennyire boldognak.- mondta mosolyogva...
Ez után rászálltak Tomira, kikérdezték mi történt vele, mit csinált miért, mik történtek vele, mialatt nem beszéltünk, végig figyeltem, nem kérdeztem, a kérdéseimet a parkra tartogattam... Remélem még egy darabig együtt lesz a csapat, és Tomival is tudok majd beszélgetni.
Az órák megint lassan teltek, de nagyon élveztem mindet, a következő órán Tomi megfogta a kezem, boldog voltam, itt volt velem és... És többre nem is volt szükség.
Eljött az órák vége, Tomi hirtelen eltűnt...